Kezdjük rögtön az alcímben szereplő szóösszetétellel: párkapcsolat. Gyülölöm ezt a kifejezést! Ez ilyen tipikus média-szülte förtelem, amivel a társadalom agyát mossák. Az emberek nem párokba vannak rendezve, hanem társas lények, ezért az emberek közt kötődés alakul ki, nem pedig kapcsolat! Kapcsolat a T-Home-tól kapott modemem és a PC-m között van, bazmeg.

A címben szereplő idézet pedig egy, a tizenévesek által gyakran látogatott sablon, idézetes Facebook oldalról származik. Az a baj, hogy sokan ezt tartják követendőnek. Üzenném nekik: ha szerelem nélkül akarjátok magatok boldognak érezni, akkor vásároljatok drogot! Legalább rövid távon megdöglötök és kevesebb életképtelen idióta szívja a normálisabbak elől az oxigént.
Ha viszont úgy gondolod, hogy nem ez a járható út, olvass tovább!

Ki kell mondani: a jelen fiatalság nagy részével az a gond, hogy nem tudják, hogyan viszonyuljanak a másikhoz. Nem tehetnek róla, egyszerűen nem tanulták meg. Hogy miért?
Erre a válasz nagyon egyszerű: nem volt kitől. (Most egy kis politizálás következik! Nem szidok senkit, csak gondoltam előre szólok.) A rendszerváltás után ugyebár szabad piac lett, meg minden istenfasza, amit a kapitalizmus hozott magával. Ebből következik, hogy anyucinak szülés után gyorsan spuri volt vissza melóba, mert ugyebár ki tudja mit hoz a holnap. Saját generációmról tudom, hogy a '90-es években született fiataloknak úgy kellett felnőniük, hogy anyuci és apuci a belét is kidolgozza, még egymásra is alig van idejük, nemhogy a gyerekre. Ennek általában válás lesz a vége, és szerencsétlen hülyegyerek felnő egy teljesen ingerszegény környezetben, ahol kb. semmilyen épkézláb érzelmi behatás nem éri. Felnő a haverok által közvetített idióta értékrend szerint, hiszen náluk is ugyanez a helyzet otthon. (Én személy szerint szerencsésnek mondhatom magam, nekem ezt nem kellett átélnem, legalábbis gyerekkoromban nem.) Ebből következik, hogy ha két fiatal egymásra talál nincs értékrend, ami alapján egymáshoz viszonyulhatnak. Egyszerűen nincsenek a szerelemre szocializálódva. Érzik ugyan, de csak ösztönből tudnak cselekedni. Csúnya dolog ezt kimondani: gyerekek, körülbelül az állatok szintjén vagytok.

Kik az igazi áldozatok? Lehetnék jófej, és sajnálhatnálak titeket, hogy jaj, nem tudtok rendes """kapcsolatban""" élni, de leszarom. Ti problémátok, ráadásul nektek így jó, mert nem is ismertek mást. Amit pedig nem ismertek, arra nem tudtok vágyni sem.

Az igazi áldozatok az olyan balfaszok, mint ÉN, akinek csak a birka társadalmatok által megtört lányok jutnak. Mert ezt művelitek ti: aki nem áll közétek legelni, azt eltapossátok.

Birkák vagytok! Én pedig nem tudom, hogy juhász vagy farkas szeretnék-e lenni...

Szólj hozzá